Európa napja alkalmából a RoEM csapata megvizsgálta Románia legfontosabb gazdasági mutatószámainak alakulását az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása óta. Elemzésükben Romániát öt régióbeli állammal hasonlították össze, amelyeket referenciapontnak tekintenek. A vizsgált hat ország esetében, amelyek 2004-ben és 2007-ben csatlakoztak az EU-hoz, ezek a gazdasági mutatószámok mind erőteljes növekvő tendenciát mutatnak. Ez a növekedés azt jelzi, hogy a Kelet-Európai országok EU-tagsága összességében gazdaságilag előnyös volt.

Az első ilyen gazdasági mutatószám az egy főre eső GDP (GDP/fő), amelyet vásárlóerő-paritáson mérnek az országok összehasonlíthatósága érdekében.

Ezt a mutatószámot használják leggyakrabban az országok általános gazdasági hatékonyságának összehasonlítására. Románia csatlakozása óta a GDP/fő folyamatosan nőtt, és a növekedési ráta a régióban a legnagyobb volt. Romániának sikerült megelőznie Bulgáriát, és utolérnie Magyarországot, valamint Szlovákiát. Különösen figyelemre méltó, hogy míg 2007-ben Románia egy főre eső GDP-je az EU átlagos GDP-jének csak 41%-át tette ki, a legújabb becslések szerint ez az arány mára már 78%-ra emelkedett. Bár az uniós átlag még mindig távol van, Románia konvergenciája ebben a mutatószámban egyértelmű.

A második gazdasági mutatószám a lakosság havi nettó jövedelmét méri, szintén vásárlóerő-paritáson az összehasonlíthatóság érdekében.

Ennél a mutatószámnál is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg. A növekedés szinte folyamatos (kivéve a 2008-2009-es gazdasági válságot), és a növekedési ráta enyhén nagyobb, mint a régióbeli országoké. Egy sokat kommentált cikk szerint nemcsak a különbség csökkent egyre jobban, hanem a nettó átlagfizetésekben Románia el is hagyta Magyarországot 2023-ban. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Románia ennél a mutatószámnál az európai rangsor végén helyezkedik el. Ha a fizetések értékét nominális árfolyamon alakítjuk át, Magyarország Románia előtt helyezkedik el. Románia csak akkor előzi meg Magyarországot, ha a fizetéseket vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon megkapott átlagos fizetés Romániában elköltve magasabb, mint az átlagos romániai nettó fizetés.

A harmadik gazdasági mutatószám, amely megmutatja, mennyire nyitott a hazai piac az EU-ból érkező befektetők számára, a külföldi közvetlen befektetések (FDI) egyenlegének alakulását tükrözi.

Ennek a mutatószámnak a növekedése azt jelzi, hogy a csatlakozás után Románia vonzóvá vált és továbbra is egyre vonzóbb a külföldi befektetők számára. Annak ellenére, hogy a romániai FDI egyenlegének növekedési rátája elég magas, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest nőtt az ország lemaradása, Magyarországot pedig csak kevéssel hagyta el, főleg, ha a két ország nagysága közötti különbséget is figyelembe vesszük.

Az utolsó gazdasági mutatószám az eddigiekhez képest az ellenkező hatást próbálja számszerűsíteni, azaz azt vizsgálja, milyen hatással van Romániára az uniós piacokhoz való szabad hozzáférés.

Ezt a régiós országok exportértékének segítségével vizsgáljuk, amely az összes ország exportját nézi, és legnagyobb arányban az uniós tagállamokba irányul. Bár a régió trendje növekvő, úgy tűnik, Románia nem tudta teljes mértékben kihasználni ezt a lehetőséget. Lengyelország, Csehország és Magyarország mind az abszolút értékek, mind az exportráta növekedése tekintetében jobban állnak. A romániai termékek és szolgáltatások minőségének növelése, a cégek nemzetközi irányultságának erősítése, a gazdaság versenyképességének fokozása olyan prioritásokat jelentenek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak Románia gazdaságának jövőbeli növekedéséhez az EU tagállami státuszára alapozva.