Románia 2026-ban „tükörévre” készülhet. A 2026-os év  GDP-növekedése és az átlagos infláció hasonló szintet érhet el, mint 2025-ben, de az év dinamikája megfordulhat: 2025 viszonylag kedvezően indult, de gyengébben zárult, míg 2026 szerényen indulhat, és az év második felében javulhat, ahogy a dezinflációs folyamat újraindul és a fiskális intézkedések hatása elhalványul.

A gazdaság 2025 első kilenc hónapjában 0,9%-kal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, de valószínűleg gyengén zárta az évet. Ezért 2025 egészére körülbelül 0,8%-os növekedést becsülünk (ez kissé alacsonyabb a piac által várt +1% körüli értéknél). Ennek ellenére ez az eredmény, figyelembe véve a fiskális intézkedések mértékét és hatását, bizonyos gazdasági rezilienciáról tanúskodna. A 2025. negyedik negyedévi gazdasági növekedésre vonatkozó első hivatalos becslés 2026. február 13-án várható, ekkor már tisztább képet kapunk az ország előző évi gazdasági teljesítményéről.

2025-ben a háztartások fogyasztását a reál rendelkezésre álló jövedelemre nehezedő nyomás befolyásolta. Ezt a mérsékelt bérnövekedés és a gyorsuló infláció okozta, illetve részben a fájdalmas, de sürgős költségvetési konszolidációs intézkedések. Ezt a hatást részben ellensúlyozta a megnövekedett beruházási tevékenység, amely elsősorban az európai alapokból finanszírozott projekteknek (és a kapcsolódó társfinanszírozásnak) köszönhető. A nettó export negatív hatással volt, de sokkal kisebb mértékben, mint egy évvel korábban: az export, a viszonylag rugalmas európai környezetben (a vámtarifák okozta sokk ellenére) és a schengeni térséghez való csatlakozással kapcsolatos logisztikai fejlesztéseknek köszönhetően, növekedni tudott. Ugyanakkor az import a gyengébb belföldi kereslet miatt lassult.

A 2026-os év a 2025-ös év tükörképe lehet: hasonló éves növekedés, de erőteljesebb lendülettel az év második felében. A gyenge kezdet után a gazdasági tevékenység fokozatosan fellendülhet, ahogy a fiskális konszolidációs csomag (amelyet 2025-ben koncentráltan alkalmaztak) hatása elhalványul, a dezinfláció újraindul, jelentős európai források válnak elérhetővé, és enyhül a fiskális kiigazítással kapcsolatos pénzügyi nyomás. Még ebben a kontextusban is, alapforgatókönyvünk továbbra is, a GDP 0,8%-os növekedésével számol 2026-ban. 2027-re erőteljesebb fellendülés (+2,6%) várható.

A háztartások visszafogott fogyasztása továbbra is negatívan hat a gazdasági növekedésre. Ez a magas infláció, a gyengülő munkaerő-piaci feltételek és a fiskális konszolidációs intézkedések késleltetett hatását tükrözi, a reál rendelkezésre álló jövedelemre (beleértve a szociális transzfereket, például a nyugdíjakat is). Ez a nyomás azonban részben enyhülhet a háztartások erősebb vagyoni helyzetének köszönhetően, amelyek az elmúlt évek jelentős nettó vagyonnövekedését követik. Ez a tartalék azonban valószínűleg a magasabb jövedelmű háztartásokban koncentrálódik, gyakran a nagyvárosokban, ezért csak részben stabilizálhatja a fogyasztást.

A kilátások 2026 második felében javulhatnak, mivel az infláció várhatóan jelentősen csökkenni fog, amit kedvező bázishatások, gyenge kereslet (alacsony fogyasztás), lassúbb bérnövekedés és az inflációs várakozások normalizálódása támogat. A tervezett, közel 7%-os minimálbér-emeléssel együtt ezek a fejlemények várhatóan növelni fogják a reáljövedelmeket és a fogyasztói bizalmat.

Tekintettel arra, hogy a belföldi fogyasztás általában visszafogott marad, és az EU gazdasága (a piaci konszenzus szerint) viszonylagos rezilienciát mutat, várhatóan a nettó export jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Összességében úgy véljük, hogy a beruházások 2026-ban is jelentősen hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, amit az európai források magas szintű felhasználásának kilátása és az állami beruházások is támogatnak.

A főbb belföldi kockázatok tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a költségvetési hiány (a GDP arányában mérve) 2026-ban várhatóan kissé 6,5% alá csökken, anélkül, hogy jelentős, további adóemelésekre lenne szükség. A politikai feszültségek vagy bármely olyan fejlemény, amely aláásná a kormánykoalíció képességét a fokozatos költségvetési konszolidáció fenntartására, újraélesztheti a gazdasági aggodalmakat és komoly finanszírozási nyomást válthat ki. Románia jelenlegi makrogazdasági egyensúlytalanságainak csökkentése még fontosabbá válik egy olyan globális kontextusban, amelyet geopolitikai feszültségek és tartósan magas államadósság jellemez.