A Nemzeti Statisztikai Hivatal 2024 május közepi közleménye szerint, az áprilisi inflációs ráta 5,9%-ra csökkent, miután márciusban 6,6% volt. Bár az inflációs ráta továbbra is relatív magas (a legmagasabb az Európai Unióban), az áprilisi csökkenés az elemzők nagy részének várakozásait meghaladta. A csökkenés főleg a gáz és energia árak plafonálásának köszönhető. Május első felében az Energetikai Minisztérium bejelentette, hogy a gázszámlák ára áprilisban 25%-kal csökkent, a villanyszámláké pedig 15%-kal a plafonált árakhoz képest.

Csapatunk a kedvező folyamatokból kiindulva kiigazította az infláció alakulását érintő előrejelzéseit. Az eredeti 5,0%-os előrejelzést 4,0%-ra becsüljük, mindamellett, hogy a Román Nemzeti Bank óvatosabban változtatta előrejelzését, hiszen 2024 decemberére egy 4,9%-os inflációt jelzett előre.

Melyek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a romániai infláció csökkenéséhez?

Elemezve az infláció összetételét az Eurostat módszertannak megfelelően, észrevehetjük, hogy az infláció enyhülése, a következő kategóriáknak köszönhető: lakások, energia és üzemanyag; élelemiszerek; szállítás. Azon túlmenően, hogy országos szinten plafonálták az energia és élelmiszerek árait, nemzetközi tényezők is hozzájárulnak ezekben a kategóriákban az infláció csökkenéséhez. Látnunk kell, hogy globális ársokkok mind direkt, mind indirekt hatásai gyengülnek. Első lépésben, a globális energia árak csökkenése, a „lakások, energia és üzemanyag”, valamint a „szállítás” csoportban csökkentette az árakat. Az utóbbi időben, ezek a hatások az élelmiszerek kategóriájában láthatóbbak. A nyersanyag árak normalizálása a mezőgazdasági és élelmiszerpiacon hozzájárult az infláció csökkenéséhez, ebben a kategóriában is. Fontos megjegyeznünk, hogy ezekben a kategóriákban az árak továbbra is növekedtek, csak a növekedés rátája sokkal kisebb lett, ezzel is csökkentve ezen kategóriák hozzájárulását a romániai általános inflációhoz.

Miért van mégis viszonylag magas inflációnk?

Romániában több belső tényező is van amelyik lassíthatja a dezinflációt. Ilyenek a lakosság fogyasztásának élénkülése, a munkaerővel kapcsolatos költségek növekedése, a költségvetései deficit fedezésének szükségessége, valamint a 2024-ben életbe lépett fikális változások. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az aktuális infláció magas marad összehasonlítva a Román Nemzeti Bank hosszú távú, 2,5%-os inflációs céljával.

A különböző kategóriákból az „egészségügy” az, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul az infláció magas szinten maradásához. Ez főleg a gyógyszerárak tavalyi, két számjegyű százalékos növekedésének köszönhető. Ez a ritmusú növekedés nem tűnik az idei évre nézve is egy megvalósítható forgatókönyvnek, ezért a hatása év végéig el fog tűnni az inflációból. Aggodalomra ad okot viszont az, hogy bár az egyes élelmiszerek árának plafonálása segített abban, hogy a magas infláció hatását a lakosságra nézve csökkentsék, hosszú távon ez egyre kontraproduktívabb kezd lenni. Ezen termékek alacsony nyereségességének köszönhetően, a kereskedők más termékek, például a higiéniai és tisztítószerek árának növelésével kompenzálnak, amely egyre nagyobb mértékben járul hozzá az inflációhoz.

A gazdasági elmélet egyértelműen leszögezi, hogy a központosított ármeghatározás (amelyben Romániának egy 40 éves, nem túl szerencsés tapasztalata volt a kommunizmusban) hosszú távon katasztrofálisak lehetnek. Arra számítunk, hogy ezeket az intézkedéseket a választási év után fokozatosan kivezetik, nagyobb szabadságot hagyva a piaci mechanizmusoknak az áruk és szolgáltatások árának szabályozásában.