Az elmúlt években Románia gazdasági teljesítménye, a többi régióbeli országéhoz képest, ígéretes volt, főleg, ami az egy főre eső GDP-t illeti. Ezelőtt tíz évvel Románia GDP/fője az Európai Unió átlagának 55%-át érte el. Ma már, az utolsó Eurostat adatok szerint, Románia GDP/fője megelőzi Magyarországét, Szlovákiájét, elérve az EU-s átlag 80%-át, pont, mint Lengyelország.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek nemzeti szintű átlagos értékeket jelentenek és az egyéni percepciók nagyon különbözhetnek ettől. Az egyének szintjén megjelenő percepcióbeli különbségeknek, gazdasági szempontból , a fő oka a régiók közötti gazdasági egyenlőtlenségek. A GDP/fő tekintetében Románia megyéi között jelentős különbségek vannak. A nemzeti átlagos GDP/fő szintet 100%-nak tekintve, a lemaradó megyék (Botoșani, Giurgiu, Vaslui) csak a 44-48%-át érik el, míg a legjobban teljesítők (Brassó, Kolozs, Temes) elérik a 116-145%-ot, Bukarest pedig a 280%-ot. A divergens gazdasági teljesítmény befolyásolja a megyei szintű átlag fizetéseket is.

Általában, bár létezik néhány kivétel is, azt mondhatjuk, hogy ott, ahol a GDP/fő nagyobb, a nettó átlagfizetések is nagyobbak. Ugyanakkor azok a megyék, amelyeknek az előbbi két mutatót nézve jobbak a teljesítményei, nagyobb növekedési ütemmel is rendelkeznek. Ez pedig megnehezíti a kormány esetleges próbálkozásait a megyék közötti gazdasági diszparitások csökkentésére.

Van néhány megye, amely kivétel a GDP/fő és átlagos jövedelmek szabálya alól, főleg azok, amelyek egy alacsonyabb GDP/fő-vel, de az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Így például Vaslui megye az országos átlaggal összehasonlítva csak a GDP/fő 44%-át hozza létre, a nettó fizetések viszont elérik az átlag 78%-át. A két mutató közötti eltérés jelentős még Botoșani (46% – 78%), Giurgiu (48% – 86%) Călărași (53% – 84%), Suceava (54% – 80%) és Bákó (62% – 88%) megyékben. Ezeknek az eltéréseknek több oka lehet, mint például: a cégek kötelezettsége arra, hogy mindenkinek kifizesse a minimálbért függetlenül a létrehozott gazdasági értéktől; a munkanélküliségi ráta esetleges különbségei; a megyék különböző iparosodási szintje.

Ezt a különbséget a közszférában lévő állások is befolyásolják, hiszen relatív magasabb fizetést biztosítanak, mint a magánszektor. Sokkal kevesebb olyan megye van, ahol a GDP/fő az országos átlag felett van, de a nettó jövedelmek kisebbek. Konstanca megyében például a GDP/fő meghaladja az országos átlagot (113%), de a nettó jövedelmek az átlag alatt helyezkednek el (89%). Több hasonló megye is van, de ezekben a különbségek kisebbek: Prahova (102% – 95%, Szeben (103% – 95%), Brassó (116% – 98%). Következésképpen megállapíthatjuk, hogy általában véve azok a megyék, amelyek képesek akarnak lenni nagyobb jövedelmet biztosítani a magánszektorban dolgozóknak, először a gazdasági tevékenységek hatékonyságát kell megjavítsák és növeljék a termelékenységet, ami lehetővé tenné a jövedelmek gyorsabb növekedését. Erre több fajta módszer létezik, a belföldi és külföldi befektetések vonzásától, a vállalkozói tevékenységek elősegítésén keresztül, az infrastrukturális és technológiai beruházások, valamint az oktatásba és innovációba való befektetésekig.