Honnan indulunk?

Románia gazdaságát tavaly egy erőteljes lassulás jellemezte: míg a GDP növekedése 2022-ben 4,1% volt, ez 2023 első három negyedévére már 1,4%-re (vagy a szezonálisan kiigazított adatok alapján 2,2%-ra) csökkent. Az egész évre vonatkozó adatokat a Nemzeti Statisztikai Hivatal február közepén publikálja, a mi előrejelzéseink szerint az éves növekedés 2023-ra 1,8% lesz. A gazdasági növekedés lelassulása nagyrészt a belső és külső kereslet csökkenésnek köszönhető. A romániai háztartások a fogyasztás terén sokkal óvatosabbak voltak, és a fő kereskedelmi partnernek számító eurózóna növekedése is alacsony volt. Ilyen körülmények között az erőteljesebb lassulást csak az Európai Uniós alapok segítségével tudta elkerülni az ország. Nemzetközi összehasonlításban Románia gazdasága relatíve jól teljesített az Eurostat első három negyedévére vonatkozó adatai szerint. Egyrészt, Románia növekedési rátája a környező kelet-közép európai országokénál nagyobb volt (Csehország, Lengyelország és Magyarország GDP-je például enyhén csökkent), másrészt pedig az EU-s átlaghoz viszonyítva is jobban teljesített (a növekedés kb. 0,5%-kal volt nagyobb).

A 2024-es év fő előrejelzései

Előrejelzéseink szerint, Románia bruttó hazai termékének növekedése enyhén gyorsulni fog és eléri idén a 3%-ot (2023 első három negyedévének 1,4%-hoz képest). A gazdaság növekedését két tényező befolyásolhatja jelentősen. Egyrészt, a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedési ütemének helyreállása elősegíti a fogyasztást, másrészt az uniós alapok elősegítik a befektetéseket. Ehhez járul hozzá, előrejelzéseink szerint, a külső kereslet szerény növekedése, főleg 2024 második felében, amely elősegítheti a romániai exportokat.  Az állami költségvetést területén a nemrég életbe ültetett fiskális intézkedések, mint például egyes gazdasági ágazatok előnyös adózási rendszereinek fokozatos megszüntetése és a vállalatok adóinak növelése, nyomást gyakorolhatnak ezekre az ágazatokra és vállalatokra. Ezeknek az intézkedéseknek a GDP növekedésére gyakorolt negatív hatását, részben kiegyensúlyozhatja a kormányzati kiadások, főleg nyugdíjak és fizetések terén való, növekedése. Az előrejelzések szerint a költségvetési deficit magas szinten marad, ami azt sugallja, hogy kiegészítő intézkedésekre lesz szükség (valószínűleg a választások után) ahhoz, hogy az államháztartás helyzete közép és hosszú távon megfelelő legyen. Ami a külső kockázatokat illeti, ezek egy globális gazdasági lassulás közepette, főleg a geopolitikai feszültségekből származnak.

A 2024-es GDP összetevőire vonatkozó előrejelzéseink (felhasználási/költség módszer)

Ami a költségeket illeti, úgy véljük, hogy a tavalyi év gyenge eredményei után 2024-ben a háztartások végső fogyasztási költségei helyre fognak állni. Ez alapvetően a rendelkezésre álló jövedelmek növekedésének köszönhető, ugyanis a szűkös munkaerőpiacon a lazuló foglalkoztatás jelei ellenére még mindig kétszámjegyű fizetésemelkedéseket láthatunk.  Ugyanakkor a minimálbér növekedésére, a közalkalmazottak bérének és a nyugdíjak emelkedésére számítunk (a nyugdíjakat az idén két szakaszban fogják megemelni). Ugyanakkor az adóügyi módosítások miatt a dezinfláció csak egy 2024 eleji átmeneti növekedés után folytatódhat. Összeségében úgy gondoljuk, az infláció 2024 decemberére 5%-ra csökken a 2023 decemberi 6,6%-hoz képest. A tavalyi évhez képest a fogyasztók óvatosabbakká válhatnak, ami azt jelenti, hogy kisebb lehet az eltérés a háztartások betéteinek és hiteleinek növekedési üteme között. Emlékezzünk arra, hogy a 2023 novemberi adatoknak megfelelően, a betétek jelentősen gyorsabban nőttek, mint a hitelek (13,1%-os éves növekedés, szemben az 1,2%-kal), mert a háztartások a magas kamatkörnyezetben inkább a betéteket részesítették előnyben a hitelekkel szemben.

Az áruk és szolgáltatások exportja területén

a külső kereslet lassú növekedése következhet be, Románia kereskedelmi partnerei ugyanis egy enyhén élénkülő gazdasági növekedést várnak. A piaci konszenzussal összhangban az eurózónában egy 0,7%-os GDP növekedésre számítunk, ami a 2023-as 0,5%-os előrejelzéshez képest egy enyhe növekedést jelent. A várakozások szerint a kelet-közép európai országok gazdasági teljesítménye is javulni fog, ami hozzájárulhat a romániai áruk és szolgáltatások iránti külső kereslet növekedéséhez. A készletszintek várható normalizálódása és az európai fogyasztók viselkedésének változása szintén növelheti a külső keresletet. Mindezek mellett megtörténhet, hogy a romániai export dinamikája történeti perspektívából szerény marad. Ugyanakkor a növekvő belső fogyasztásnak köszönhetően az áruk és szolgáltatások importja viszonylag gyorsan talpra állhat, s ezáltal a nettó export hozzájárulása a GDP növekedéshez negatívvá válhat. Ebben a kontextusban arra számítunk, hogy Romániában a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése, amely 2023-ban kezdett el körvonalazódni, 2024-ben időszakosan szünetelni fog.

A bruttó állóeszköz felhalmozás tekintetében,

egy újabb egészséges, leginkább az Uniós alapok által fűtött növekedésre számítunk. Mindezek mellett a tavalyi 10%-ot is meghaladó növekedési szint nehezen szárnyalható túl. Minden bizonnyal a nemlakáscélú építkezések profitálhatnak leginkább az Uniós alapokból. Ami a lakáscélú beruházásokat illeti, a 2023-as szerény fejlődés után az idén a stabilizáció jeleire számítunk. Ezt segíti elő a finanszírozási költségek csökkenése, valamint a fizetések jelentős növekedése. Ugyanakkor a gépek és berendezések területén a növekedés idén lelassulhat. Mindemelett több vállalat is gyengébb pénzügyi eredményeket érhet el, hiszen egyrészt tavaly csökkent a kereslet, ami negatívan befolyásolta a jövedelmeket, miközben a munkaköltségek növekedtek és jelentős újítások történtek az adók és illetékek területén. Mindezek a tényezők korlátozhatják a vállalatok azon pénzügyi forrásait, amelyeket általában befektetésekre szánnak.

Ami a készletek változását és a hozzá tartozó statisztikai aspektusokat illeti,

nehéz jövőbeli előrejelzéseket tenni. Valószínűleg a tavalyi rendkívül negatív hozzájárulás a GDP-hez nem ismétlődik meg 2024-ben. Ezzel összhangban a gazdasági realitások azt sugallják, hogy a tavaly tapasztalt készletleépítésnek hamarosan vége szakad.

A 2024-es GDP összetevőire vonatkozó előrejelzéseink (termelési módszer)

A gazdaság főbb ágazatait tekintve a piaci szolgáltatások profitálhatnak leginkább a kereslet konszolidálásából, a pozitív hatás pedig a kiskereskedelmi szektorban lesz a legláthatóbb. Ugyanakkor az adózási változtatások ellenére arra számítunk, hogy az IKT szektor kimagasló teljesítménye megmarad, főleg más tradicionálisabb szolgáltatásokkal összehasonlítva, elsősorban a szektor hosszú távú potenciáljának köszönhetően.

A recessziós időszakot követően az iparban a stabilizáció első jeleit várjuk, a külső kereslet szerény növekedése ugyanis hozzájárulhat a helyzet javulásához. A szektor hosszú távú perspektíváját tekintve fontos megjegyeznünk, hogy a vállalatoknak az elkövetkezőkben is számos kihívással kell megküzdeniük, de lehetőségek is adódnak. Egyrészt a meg nem oldott problémák, amelyekkel az európai termelők is konfrontálódnak, a romániai szereplőknek is hátrányokat jelenthetnek. Szükséges lenne ugyanis az európai termelési modellek újraértékelése, főleg a németé, amely hatékonyan működött amíg az energiaforrások viszonylag olcsók voltak, de amely az új kontextusban nehézségekbe ütközik. Az új technológiák és a szigorúbb klíma követelmények a hagyományos gyártókat, mint például az autóiparban lévőket, gyors adaptációra sarkallják.

Másrészt a képlékeny geopolitikai és gazdasági környezetben felmerül az a lehetőség, hogy a „nearshoring” stratégia mind népszerűbb legyen, ez pedig Románia számára is egy megfontolandó lehetőség lehet. Mindemelett úgy gondoljuk, hogy a termelési kapacitások egyszerű áthelyezése Romániába nem jelenti a leghatékonyabb megközelítést. A többi kelet-közép európai államhoz hasonlóan (amelyek szintén a „nearshoring” célpiacai lehetnek) a romániai munkaerőpiac szűk és a fizetések viszonylag gyorsan emelkednek. Emiatt az alacsony hozzáadott értékű ágazatokban jelenlevő gyártó cégek munkaerő-toborzási nehézségekbe ütközhetnek. Véleményünk szerint minden potenciális áttelepítést olyan intézkedések kell kísérjenek, amelyek a termelékenységet növelik, például az legújabb technológiák alkalmazása által.

Az államháztartási hiány kontroll alatt tartása miatt, úgy tűnik, hogy az állami kifizetéseket az építkezők irányába gyakran elhalasztották, legalábbis több sajtóbeli forrás is ezt állítja. Mindezen kihívások ellenére úgy gondoljuk, hogy az építőiparnak 2024-ben is kiemelkedő teljesítménye lesz. Ez főleg az infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó ágazatoknak köszönhető, amelyek a továbbiakban is számíthatnak az Európai Uniós alapokra. Végül pedig ami a mezőgazdaságot illeti, átlagos termésre számítunk, ami egy szerény mezőgazdasági növekedést jelenthetne a tavalyihoz képest.