Az Európai Bizottság 2024 március végi jelentése kiemelte, hogy Romániában a reálbérek gyorsabban nőnek, mint a munkatermelékenység (amelyet az egy főre jutó nominális hozzáadott értékkel mérnek). Ez az eltérés negatívan befolyásolhatja az infláció csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, valamint a gazdaság versenyképességét is. A RoEM csapata a jelenség alaposabb megértése érdekében elemezte a két indikátor arányát európai és romániai szinten egyaránt.

Az adatok és a közgazdasági elmélet is azt mutatja, hogy a reálbérek hosszú távú fenntartható növekedése csak akkor lehetséges, ha a gazdaságban egyidejűleg nő a munkatermelékenység is. Európai szinten egyértelműen az a tendencia figyelhető meg, hogy azok az országok, amelyek magasabb egy főre eső hozzáadott értéket tudnak előállítani, magasabb béreket is tudnak fizetni az alkalmazottaknak. Ez az összefüggés azonban nem mindig lineáris, és lehetnek eltérések az általános trendtől. Például 2022-ben Romániában a nettó átlagfizetések alacsonyabbak voltak a trendvonalnál mind európai összehasonlításban, mind időbeli perspektívában. Ez azt jelenti, hogy a romániai éves jövedelmek alacsonyabbak voltak, mint amit a munkatermelékenység növekedése alapján lehetett volna elérni. Ennek egyik lehetséges magyarázata a szürke gazdaság jelenségeiben keresendő, (ilyen például az adózás szempontjából kedvezőbb foglalkoztatási formákban, mint a PFA alkalmazása, vagy a bónuszként kifizetett fizetések, amelyeket a cég nettó profitjából származó osztalékból finanszíroznak). Egy másik magyarázat lehet, hogy a tulajdonosokat és befektetőket magasabb osztalékokkal kompenzálták, mint a munkaerőt, ami egy tőkehiányos feltörekvő gazdaságban nem meglepő.

A két indikátor időbeli változását vizsgálva több időszakot különböztethetünk meg. Az első időszakban, 2015 és 2019 között, az éves jövedelmi értékek kissé a trendvonal felett helyezkedtek el, amit a kormányzati fiskális politikák támogattak. A 2020-as év, a pandémia kirobbanásával, atipikus volt: a munkatermelékenység nem nőtt, de a fizetések a trendvonal felett maradtak. A 2021-es és 2022-es évek bizonyos fokú normalizációt hoztak, majd csökkenés következett a trendvonal alá, főként az infláció jelentős növekedése miatt, ami lényegesen csökkentette a lakosság vásárlóerejét is. 2022 nehéz év volt a lakosság számára, mivel a jövedelmek csak csekély mértékben növekedtek, és nem követték a munkatermelékenység ütemét. 2023-ban a jövedelmek ismét közelítettek a trendvonalhoz, ami arra utal, hogy a fizetések gyorsabban nőttek, mint a munkatermelékenység. Az előrejelzések szerint 2024-ben a nettó fizetések növekedése elérheti az átlagos 12,5%-ot, ami valószínűleg meghaladja a hozzáadott érték növekedését. Bár ez a növekedés kedvező a lakosság számára, figyelembe kell venni, hogy a nettó átlagfizetések növekedéséről van szó, valmamint, hogy a romániai fizetések közötti nagy különbségek miatt ezt a növekedést a különböző társadalmi csoportok eltérően érzékelhetik.

Hosszú távon ez a növekedési ütem fenntarthatatlan lehet. Ahhoz, hogy a romániai fizetések dinamikusabb növekedésének megfelelő alapot biztosítsanak, a munkatermelékenység fokozott növelésére lenne szükség (például az új digitális technológiák gyorsabb és hatékonyabb alkalmazása révén a hazai cégekben).